A jogosultságok kérdésköre | Környezetmérnöki Tanszék

---

Szaktevékenység végzésére vonatkozó jogosultságok részletei:

1. Környezetvédelmi területre vonatkozó jogosultságok:

Az EHS szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél megfeleltethető a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletnek (a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről) mely 2. §-a alapján a környezetvédelmi megbízott képesítési feltétele: környezetmérnöki képesítés; vagy "felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és felsőfokú környezetvédelmi képesítés; vagy "felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és 3 év környezetvédelem területén szerzett gyakorlat".

Az EHS szakirányú továbbképzésen (és pl. a környezetvédelmi BSc szakon szerzett oklevél is) ISCED 1997 szerint 851 kategóriának megfelelő besorolású. Azaz az EHS szakirányú oklevél ugyanarra jogosít, mint pl. a környezetmérnöki BSc oklevél.

A Magyar Mérnöki Kamara KVT által környezetvédelmi szakértői tevékenység igénylésekor a 297/2009 (XII.21.) Kormányrendeletet veszik alapul. 2009-ben még nem volt EHS szakirányú továbbképzés Magyarországon, azaz a jogszabály vonatkozó mellékletében nem szerepel az EHS szakember/szakmérnök képzés, mint felsorolt műszaki szakképzettség, így, ha valaki szakértő engedélyt akar kiváltani, a Kamara egyéni elbírálási metódus szerint jár el. A szakértői jogosultság megszerzéséhez 5 év gyakorlati időt is kell igazolni, ugyanúgy, mint más hasonló okleveleknél.

Ha a jelölt pl. nem szakértői tevékenységet akar végezni, hanem egy gazdálkodó szervezetnél környezetvédelmi feladatokat ellátni, a HR részére az EHS szakirányú továbbképzés Képzési és Kimeneti Követelményeit (KKK) kell tájékoztatásképpen bemutatni!

---

2. Munkavédelmi területre vonatkozó jogosultságok:

A nemzetgazdasági miniszter 11/2025. (IV. 30.) NGM rendelete a munkavédelmi szakmai képesítések fokáról, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról alapján:

1. § (1) A munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosító középfokú szakmai képesítés:

…

k) az EHS szakmérnök szakirányú továbbképzési szakon szerzett EHS szakmérnök szakképzettség,

l) az EHS szakember szakirányú továbbképzési szakon szerzett EHS szakember szakképzettség.

 

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.)

MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) „A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN” megjelölésű alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A 4. §-ban meghatározott szakember foglalkoztatása szempontjából

a) középfokú munkavédelmi szakmai képesítésnek minősülnek a munkavédelmi szakmai képesítések fokáról, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 11/2025. (IV. 30.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdés a)–j) pontjában meghatározott képesítések,

b) felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítésnek minősülnek a munkavédelmi szakmai képesítések fokáról, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 11/2025. (IV. 30.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdés k) és l) pontjában, valamint 1. § (2) bekezdésében meghatározott képesítések.”

A munkavédelmi szakemberek foglalkoztatása (Mvt. 57. §) és az egyes munkabiztonsági szaktevékenységek ellátása között eltérés lehet, mivel a szaktevékenységek ellátásához a jogszabályok plusz követelményt határozhatnak meg.

Mindezek alapján az EHS szakirányú szakokon megszerzett szakképzettség a munkabiztonsági szaktevékenység ellátása szempontjából középfokú végzettségnek felel meg, ugyanakkor a munkavédelmi feladatellátás szempontjából felsőfokú végzettséget jelent, azaz a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet szerinti foglalkoztatás változatlan.

Az „5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról” (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) rendelkezik a munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek KÖTELEZŐ foglalkoztatásáról.

A végrehajtási rendelet 4. §-a alapján: „A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni”.

A végrehajtási rendelet két tényezőhöz köti a munkavédelmi szakember foglalkozását: a cégmérethez és a tevékenység veszélyességéhez, amely e rendelet 2. számú mellékletében kerül részletezésre.

 

 

*Felsőfokú munkabiztonsági szakmai képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása szükséges;

(1): egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel;

(2): egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel;

(3) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden megkezdett 1500 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy teljes munkaidővel.

A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), vagy ha a munkáltató a tevékenysége alapján a III. veszélyességi osztályba tartozik, és 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakmai képesítéssel rendelkező személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.

Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300005.MUM

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján a jogszabályokban előírt 13 db munkabiztonsági szaktevékenység a 11/2025. (IV. 30.) NGM rendelete hatályba lépése előtt és után is elláthatók középfokú vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel.

Az Mvt. 2026. januárjában hatályba lépő szabályozása alapján két esetben és azon belül is csak a legveszélyesebb tevékenységek és nagyobb létszám esetén kell felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel ellátni a kockázatértékelés és a megelőzési stratégia elkészítését. A stratégiakészítésnek nincs meghatározott intervalluma, a kockázatértékelés elkészítése pedig ötévente szükséges.

A lenti táblázat 1-2. sorban megadottak szerint a munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot továbbra is csak szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy végezheti, azaz, ezt elvégezheti – többek közt – munkavédelmi szakmérnök vagy EHS szakmérnök, de nem láthatja el sem a munkavédelmi szakember, sem az EHS szakember szakirányú képzettség hiányában.

Srsz.	Megnevezés	Jogszabályi hivatkozás	Mely végzettséggel látható el	Mely végzettséggel látható el 2026-tól
1	Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése (a munkavédelmi üzembe helyezés feltételeként)	Mvt. 21. § (3) és (8)	Szakirányú képzettséggel és közép v. felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő	Szakirányú képzettséggel és közép v. felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő
2	Időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése	Mvt. 23. § (1)	Szakirányú képzettséggel és közép v. felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel	Szakirányú képzettséggel és közép v. felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel
3	A munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése	Mvt. 23. § (2)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
4	Közreműködés a munkavédelmi oktatásban (oktatási tematika elkészítése)	Mvt. 55. § (3)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
5	A hatásos védelem meghatározása	Mvt. 44. § (1)	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva
6	Mentési terv elkészítése	Mvt. 45. § (3)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
7	Egységes és átfogó megelőzési stratégia kidolgozása I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenység esetében, valamint II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenység esetén 10 fős létszám felett	Mvt. 54. § (1) g) (6c)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál az I. és II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.
8	Kockázatértékelés	Mvt. 54. § (8) (8a)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál az I. és II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.
9	Egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása	Mvt. 56. §	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
10	Munkabaleset kivizsgálása	Mvt. 65. § (2)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
11	Fokozott expozíciós eset kivizsgálása	Mvt. 65. § (3); 27/1996. (VIII. 28.) NM r.	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
12	Azbeszt bontási munkaterv munkavédelmi előírásai	12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 11. § (3)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
13	Robbanásvédelmi vizsgálat	3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM rendelet 4. § (8)	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés
14	Közfürdő üzemeltetési szabályzat munkavédelmi előírásai	510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva
15	Koordinátori feladatok építési munkahelyeken	4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet 14. §	Közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés	Legalább középfokú műszaki vagy építőipari, építészeti tanulmányi területen szerzett szakképesítéssel, továbbá három év igazolt építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlattal rendelkező személy, közép v. felsőfokú munkavédelmi szakképesítés

 

3. Tűzvédelmi területre vonatkozó jogosultságok:

EHS szakirányú továbbképzésben a tűzvédelmi területen a középszintű szaktevékenység végzésére vonatkozó szakmai anyagokat oktatjuk.  A képzésen szerzett oklevél jelenleg nem szerepel a kapcsolódó BM rendeletben (9/2015. (III.25) BM rendelet 5. melléklet), mely a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről rendelkezik.

A Debreceni Egyetem, mint felnőttképző intézmény (E/2020/000164) 2025.02.05.-ei dátummal akkreditálta a Tűzvédelmi előadó felnőttképzést, mely képzés keretein belül az EHS szakirányú továbbképzésen szerzett Tűzvédelem I. és Tűzvédelem II. tárgyak eredményes teljesítésével  megszerzett szaktudás (A megszerzett tudás igazolására szolgáló dokumentum: Neptun elektronikus tanulmányi rendszer hitelesített törzslap kivonata) beszámítható a Tűzvédelmi előadó elméleti és gyakorlati ismeretei 1. foglalkozás képzési rész terhére (300 óra teljes óraszámból 240 óra beszámítása). Azaz a fenti ismeretbeszámításhoz kapcsolódóan a Tűzvédelmi előadó elméleti és gyakorlati ismeretei 2. foglalkozás teljesítésére 60 órás kiegészítő képzést indítunk.

A Tűzvédelmi előadó képzési program tartalma megfelel a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek és szakmai oktatás és mint szakmai képzés a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek.

A képzési programban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén tanúsítvány kerül kiadásra, mely alapján a BM OKF Humán Szolgálat Oktatási Főosztály és Katasztrófavédelmi Vizsgaközpont által szervezett Tűzvédelmi előadó képesítő vizsgára (10324017) lehet jelentkezni.