A képzés képzési és kimeneti követelményei - Zaj- és rezgésvédelmi szakirányú továbbképzési szak | Környezetmérnöki Tanszék

Zaj- és rezgésvédelmi szakember
szakirányú továbbképzési szakképzési és kimeneti követelményei

1. A szakirányú továbbképzési megnevezése:

zaj- és rezgésvédelmi szakember szakirányú továbbképzési szak

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

zaj- és rezgésvédelmi szakember

3. A szakirányú továbbképzési szak besorolása:

3.1. képzési terület szerinti besorolás: műszaki képzési terület

3.2. a végzettségi szint besorolása:

• ISCED 2011 szerint: 6
• az európai képesítési keretrendszer szerint: 6
• a magyar képesítési keretrendszer szerint: 6

3.3. a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:

• ISCED-F 2013 szerint: 0712

4. A képzési idő félévekben meghatározva: 2 félév

5. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

6. Szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):

6.1. Szakmai kompetenciák:

6.1.1. Tudás:

Tanulmányaik során a hallgatók a zaj- és rezgésvédelem tárgykörét felölelő kompetenciák, tudáselemek megszerzése érdekében:

• elsajátítják a szakmához kötött elméleti ismeretek és az azoknak megfelelő szintű alkalmazások műszaki és gazdasági gyakorlatához szükséges alapjait;
• készségszintű ismeretekre tesznek szert a képzés szakterületeihez kapcsolódó alapvető gyakorlati módszerek, mérések és megoldások önálló alkalmazására és innovatív fejlesztésére;
• megismerik a témakörben alkalmazható problémamegoldó technikák elméleti és gyakorlati elemeit;
• elemző, értékelő és szintetizáló készségre tesznek szert a műszaki, gazdasági és társadalmi hatások, kapcsolatok vonatkozásában.

A környezetvédelem zaj- és rezgésvédelmi tárgykörét átfogó tudáselemek olyan ismeretkörökre épülnek, amelyek:

• a képzettség megalapozásaként megismertetik a környezetvédelem, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem elemeit, fogalmi rendszerét, a műszaki akusztika, a szeizmológia alapjait, az egyes zajforrástípusok jellegzetes vonásait, a forrás-terjedés-terhelés összefüggéseit, az EU-szabályozás tartalmi ismertetésén túl a direktíva kialakulását meghatározó gondolatok rendszerét;
• biztosítják a környezeti zajvédelemmel és a zajvédelem tervezésével, stratégiai zajtérképek, zajcsökkentési intézkedési tervek készítésével kapcsolatos módszertani ismeretek megszerzésének lehetőségét;
• tárgyalják az épületgépészeti zajcsökkentés elméletét és gyakorlatának tárházát, kibővítve az építészeti akusztika, teremakusztika kérdéskörével;
• megismertetik a rezgésvédelem elméleti hátterét, a praktikumát, mindez szeizmoakusztikai társtudományi ismeretekkel bővül;
• szilárd elméleti és gyakorlati ismeretekkel szolgálnak a zaj- és rezgésvédelemmel, akusztikával kapcsolatos információszerzéséhez szükséges méréstechnikai, számítási, elemzési ismereteket illetően.

6.1.2. Képességek:

• a továbbképzésben részt vett szakembereket a tudásuk, a készségeik és a kialakított műszaki, gazdasági, és társadalmi szemléletük alkalmassá teszi a meglévő, illetve potenciális környezetre veszélyes zaj- és rezgéshatások, azokat előidéző okok azonosítására, felmérésére, a szükséges teendők integrált megfogalmazására;
• a képzés elméleti és jelentős gyakorlati módszertani ismeretet nyújt, amely eredményeképpen a végzettek alkalmasak a környezeti káros zaj- és rezgéshatások megelőzési, illetve csökkentési, megszüntetési módszereinek, feltételeinek megállapítására, érvényre juttatására;
• alkalmasak ipari, mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, szolgáltató létesítményekben, államigazgatási szférában a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos szakfeladatok ellátására, tervezésre, menedzselésére és szaktanácsadásra;
• a képzésben oklevelet szerzettek képesek a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi igények korszerű, európai színvonalú összehangolásával, a zaj- és rezgésvédelem infrastrukturális erőforrásainak kiválasztására, fejlesztésére és fenntartására.

6.1.3. Attitűd:

• elkötelezettség;
• kreativitás;
• gyakorlatiasság;
• rendszerszemlélet;
• problémamegoldó készség;
• eredményorientáltság;
• pontosság;
• jó kommunikációs készség.

6.1.4. Autonómia és felelősség:

• A képzés során megszerzett ismeretek, kompetenciák birtokában a továbbképzési szakon végző szakemberek képesek lesznek
• üzemek, szolgáltató létesítmények, építkezések zajkibocsátásának vizsgálatára, az általuk okozott zajterhelés önálló, felelős meghatározására;
• környezetvédelmi hatóságok részére döntésmegalapozó vizsgálatok, zajmérések önálló készítésére;
• épületgépészeti berendezések zaj- és rezgésvizsgálatára, meglévő berendezések felújítása estén zajcsökkentési javaslatok önálló, felelős tervezésére, kivitelezésére;
• közlekedési létesítmények (tervezett és meglévő) közút, vasút, repülési, vízi közlekedés önálló zajvizsgálatára;
• zajcsökkentő szerkezetek, elemek, zajárnyékoló falak önálló tervezésére;
• engedélyezési tervek, pályázatok zajvédelmi-akusztikai fejezetének önálló, felelős elkészítésére, szakértésére;
• elvi építési, építési, bontási engedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló elkészítésére;
• ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenység, telep, berendezés, gép zajvédelmi szempontok alapján történő önálló tervezésére, a meglévők felelős ellenőrző zajmérésére, túllépés esetén határérték alá történő zajcsökkentésére;
• telepengedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére;
• zajkibocsátási engedély iránti kérelem dokumentáció önálló, felelős elkészítésére;
• hatásvizsgálat, hatástanulmány, előzetes hatásvizsgálat, tényfeltárás, EKHE (vagy IPPC) engedélyek zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére;
• környezetállapot-értékelésre, alapállapot felvételére, önkormányzati környezetvédelmi programok zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére;
• településfejlesztési koncepció, települési szabályozási terv, településrendezési terv, területrendezési terv zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére.

7. A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

7.1. Alapismeretek és szakmai törzsanyag: 18-22 kredit

Környezetvédelmi alapismeretek; műszaki, építészeti és teremakusztikai ismeretek, szeizmológiai alapismeretek, szakirányú jogi ismeretek.

7.2. Speciális szakismeretek témakörei: 28-32 kredit

Rezgésvédelem és praktikuma; környezetvédelmi zajmérés és zajvédelmi ismeretek; zajvédelem tervezési ismeretek; épületgépészeti zajcsökkentési ismeretek; szeizmoakusztikai ismeretek.

7.3. Szakdolgozat: 10 kredit

Zaj- és rezgésvédelmi szakirányú
továbbképzési szakképzési és kimeneti követelményei

1. A szakirányú továbbképzési megnevezése:

zaj- és rezgésvédelmi szakirányú továbbképzési szak

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök

A szakirányú továbbképzési szak besorolása:

3.1. képzési terület szerinti besorolás: műszaki képzési terület

3.2. a végzettségi szint besorolása:

• ISCED 2011 szerint: 6
• az európai képesítési keretrendszer szerint: 6
• a magyar képesítési keretrendszer szerint: 6

3.3. a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:

• ISCED-F 2013 szerint: 0712

4. A képzési idő félévekben meghatározva: 2 félév

5. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

6. A képzés célja és szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):

6.1.  A képzés célja:

A szakirányú továbbképzés általános célja olyan, a zaj- és rezgésvédelem szakterületei számára képzett szakmérnökök képzése, akik képesek és megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkeznek a meglévő, illetve potenciális környezeti zaj- és rezgéshatások azonosítására, felmérésére, a környezeti káros zaj- és rezgéshatások megelőzésére, illetve csökkentésére.

6.2. Szakmai kompetenciák:

6.2.1. Tudás:

Tanulmányaik során a hallgatók a zaj- és rezgésvédelem tárgykörét felölelő kompetenciák, tudáselemek megszerzése érdekében:

• elsajátítják a szakmához kötött elméleti ismeretek és az azoknak megfelelő szintű alkalmazások műszaki és gazdasági gyakorlatához szükséges alapjait;
• készségszintű ismeretekre tesznek szert a képzés szakterületeihez kapcsolódó alapvető gyakorlati módszerek, mérések és megoldások önálló alkalmazására és innovatív fejlesztésére;
• megismerik a témakörben alkalmazható problémamegoldó technikák elméleti és gyakorlati elemeit;
• elemző, értékelő és szintetizáló készségre tesznek szert a műszaki, gazdasági és társadalmi hatások, kapcsolatok vonatkozásában.

A környezetvédelem zaj- és rezgésvédelmi tárgykörét átfogó tudáselemek olyan ismeretkörökre épülnek, amelyek:

• a képzettség megalapozásaként megismertetik a környezetvédelem, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem elemeit, fogalmi rendszerét, a műszaki akusztika, a szeizmológia alapjait, az egyes zajforrástípusok jellegzetes vonásait, a forrás-terjedés-terhelés összefüggéseit, az EU-szabályozás tartalmi ismertetésén túl a direktíva kialakulását meghatározó gondolatok rendszerét;
• biztosítják a környezeti zajvédelemmel és a zajvédelem tervezésével, stratégiai zajtérképek, zajcsökkentési intézkedési tervek készítésével kapcsolatos módszertani ismeretek megszerzésének lehetőségét;
• tárgyalják az épületgépészeti zajcsökkentés elméletét és gyakorlatának tárházát, kibővítve az építészeti akusztika, teremakusztika kérdéskörével;
• megismertetik a rezgésvédelem elméleti hátterét, a praktikumát, mindez szeizmoakusztikai társtudományi ismeretekkel bővül;
• szilárd elméleti és gyakorlati ismeretekkel szolgálnak a zaj- és rezgésvédelemmel, akusztikával kapcsolatos információszerzéséhez szükséges méréstechnikai, számítási, elemzési ismereteket illetően.

6.2.2. Képességek:

• a továbbképzésben részt vett szakembereket a tudásuk, a készségeik és a kialakított műszaki, gazdasági, és társadalmi szemléletük alkalmassá teszi a meglévő, illetve potenciális környezetre veszélyes zaj- és rezgéshatások, azokat előidéző okok azonosítására, felmérésére, a szükséges teendők integrált megfogalmazására;
• a képzés elméleti és jelentős gyakorlati módszertani ismeretet nyújt, amely eredményeképpen a végzettek alkalmasak a környezeti káros zaj- és rezgéshatások megelőzési, illetve csökkentési, megszüntetési módszereinek, feltételeinek megállapítására, érvényre juttatására;
• alkalmasak ipari, mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, szolgáltató létesítményekben, államigazgatási szférában a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos szakfeladatok ellátására, tervezésre, menedzselésére és szaktanácsadásra;
• a képzésben oklevelet szerzettek képesek a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi igények korszerű, európai színvonalú összehangolásával, a zaj- és rezgésvédelem infrastrukturális erőforrásainak kiválasztására, fejlesztésére és fenntartására.

6.2.3. Attitűd:

• elkötelezettség;
• kreativitás;
• gyakorlatiasság;
• rendszerszemlélet;
• problémamegoldó készség;
• eredményorientáltság;
• pontosság;
• jó kommunikációs készség.

6.2.4. Autonómia és felelősség:

A képzés során megszerzett ismeretek, kompetenciák birtokában a továbbképzési szakon végző szakemberek képesek lesznek

• üzemek, szolgáltató létesítmények, építkezések zajkibocsátásának vizsgálatára, az általuk okozott zajterhelés önálló, felelős meghatározására;
• környezetvédelmi hatóságok részére döntésmegalapozó vizsgálatok, zajmérések önálló készítésére;
• épületgépészeti berendezések zaj- és rezgésvizsgálatára, meglévő berendezések felújítása estén zajcsökkentési javaslatok önálló, felelős tervezésére, kivitelezésére;
• közlekedési létesítmények (tervezett és meglévő) közút, vasút, repülési, vízi közlekedés önálló zajvizsgálatára;
• zajcsökkentő szerkezetek, elemek, zajárnyékoló falak önálló tervezésére;
• engedélyezési tervek, pályázatok zajvédelmi-akusztikai fejezetének önálló, felelős elkészítésére, szakértésére;
• elvi építési, építési, bontási engedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló elkészítésére;
• ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenység, telep, berendezés, gép zajvédelmi szempontok alapján történő önálló tervezésére, a meglévők felelős ellenőrző zajmérésére, túllépés esetén határérték alá történő zajcsökkentésére;
• telepengedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére;
• zajkibocsátási engedély iránti kérelem dokumentáció önálló, felelős elkészítésére;
• hatásvizsgálat, hatástanulmány, előzetes hatásvizsgálat, tényfeltárás, EKHE (vagy IPPC) engedélyek zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére;
• környezetállapot-értékelésre, alapállapot felvételére, önkormányzati környezetvédelmi programok zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére;
• településfejlesztési koncepció, települési szabályozási terv, településrendezési terv, területrendezési terv zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére.

7. A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

7.1. Alapismeretek és szakmai törzsanyag: 18-22 kredit

Környezetvédelmi alapismeretek; műszaki, építészeti és teremakusztikai ismeretek, szeizmológiai alapismeretek, szakirányú jogi ismeretek.

7.2. Speciális szakismeretek témakörei: 28-32 kredit

Rezgésvédelem és praktikuma; környezetvédelmi zajmérés és zajvédelmi ismeretek; zajvédelem tervezési ismeretek; épületgépészeti zajcsökkentési ismeretek; szeizmoakusztikai ismeretek.

7.3. Szakdolgozat: 10 kredit